Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fontos napok a földrajzban

2008.12.09
Napéjegyenlőség (március 21-én és szeptember 23-án): A napsugarak deleléskor az Egyenlítőre esnek merőlegesen. Ekkor az egész Földön 12 órás nappal és 12 órás éjszaka van, azaz hosszuk megegyezik. Az északi félgömbön március 21-e a csillagászati tavasz, szeptember 23-a pedig a csillagászati ősz kezdete.
 
A Nap március 21-én az Egyenlítő felett delel 90°-ban, ettől kezdve június 22-ig egyre északabbra esik az a terület, ahol 90°-ban delel a Nap, azaz a Nap látszólagos évi pályája során észak felé "vándorol". Június 22-én delel 90°-ban a legészakabbra, a Ráktérítő felett, ezután látszólagos égi pályáján az Egyenlítő, azaz dél felé tart. A Nap pályájában ily módon június 22-én bekövetkező fordulat a nyári napforduló. Ezután látszólagos égi pályáján az Egyenlítő, azaz dél felé tart.
 
Nyári napforduló (június 22-e): a Nap a felett delel. Az északi féltekén ez a leghoszabb nappal, a déli féltekén ez a leghoszabb éjszaka. Az Északi-sarkkörön ekkor van a 24 órán át tartó sarki nappal, a Déli sarkkörön ekkor van a 24 órán át tartó sarki éjszaka.
Téli napforduló (december 22-én): ugyanaz történik a déli félgömbön, mint június 22-én az északi félgömbön, azaz a Nap látszólagos pályáján ekkor éri el a legdélibb pontot. ezután visszafordul észak, azaz az Egyenlítő felé. A Nap pályájában ily módon bekövetkező fordulat a téli napforduló.