Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A környezet hat az emberre

2010.11.17
A KÖRNYEZET HAT AZ EMBERRE
 
A környezet kedvező vagy kedvezőtlen hatással van az emberre. Ha hasznos tevékenységre serkenti az embereket, hatásai kedvezőek. Ha korlátozza őket, vagy árt nekik, akkor ezek a hatások kedvezőtlenek.
AZ ESZTÉTIKUS KÖRNYEZET
 
A környezet fontos tulajdonsága a szépsége. Ezt főleg a szemünkkel érzékeljük. Ha a bennünket körülvevő környezet tetszik nekünk azt mondjuk, hogy esztétikus. A szép környezetben az ember kellemesen érzi magát, jó a közérzete.
 
AZ EMBER SZÁMÁRA KEDVEZŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK
 
A kedvező környezeti hatások megelégedettséget váltanak ki az emberben. Ilyen körülmények között az ember életfeltételei optimálisak, problémamentesen képes megőrizni jó egészségi állapotát. A megnyugtató környezet az érzékszerveken, az egészségén és a lelkiállapoton keresztül hat az emberre. A jó közérzetet az egyes érzékszervi, egészségi és szellemi érzetek váltják ki. Néha elég egy kedvezőtlen hatás, és megszűnik az ember jó közérzete. Például a beteg ember nehezen éri el a közérzete javulását.
 
AZ EMBER SZÁMÁRA KEDVEZŐTLEN HATÁSOK
 
A megkárositott környezet kedvezőtlenül hat az emberre és egészségére. Az ilyen környezetet ingerlő környezetnek nevezzük, amelyben kellemetlen ingerek hatnak ránk mint a zaj, a bűz, a szenny, a hideg vagy a nedvesség. Ide tartoznak azok a különféle ingerek is amelyek, streszt, betegségeket, depressziót váltanak ki. Ingerlő hatásuk van a rossz lakásviszonyoknak, a pénztelenségnek, a bűnözésnek vagy a rossz emberi kapcsolatnak is. Az ingerlő környezetet kiváló okok kölcsönösen összefüggenek egymással. Például rossz viszonyok a megbetegedések számának a növekedésben mutatkozik meg.
A rockzenei hangversenyen a zajszint eléri a 100 decibelt is. Ez olyan hangerő, amely már komoly lelki és hallászavarokat okozhat.
 
                             
A BETEGSÉGEK ÉS A KÖRNYEZET
 
Az utóbbi évtizedekben a világon sok olyan betegség jelent meg, amelyeket az emberi környezet minőségének a romlása váltott ki. Elődeink sok betegséget nem ismertek. Ma ezeket nevezzük civilizációs betegségeknek. Ilyenek a rákos az allergiás betegségek a légúti az érrendszeri és a szivbetegségek az AIDS és a különféle mérgezések. Az embert ingerelheti valamilyen virágpor, toll, por, állatszőr vagy egyes ételfajták. Lelkibetegségek pl. a stressz , álmatlanságok , fóbiák. Ennek példája a klausztrofóbia (félelema zárt terektől) a tériszony is. A félelem sajátos formája a xenofóbia (idegengyűlölet). Sok országban olyan betegségek terjednek, amelyek nálunk a középkoran voltak ismertek: a tuberkulózis, a kolera , a malária és a lepra.
A beteges függőségi állapotok is korunk szülöttei: alkoholfüggőség-alkoholizmus, drogfüggőség-narkománia, sőt a játékautómatákkal és számitógépekkel kapcsolatban kialakuló játékszenvedély.