Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Természetes szaporodás

2012.09.16
A természetes szaporodás a halálozások és az élvszületések számának különbsége, amelyet 1000 lakosra számítva ezrelékben, vagy százalékban szoktak megadni. A gazdasági fejlődést követve négy történelmi szakasz különíthető el a természetes szaporodás változásában.
 
  • Első szakasz: magas a születések és a halálozások száma, a születéskor várható élettartam kb. 30 év (járványok, éhínségek miatt), ebből kifolyólag a természetes szaporodás lassú. Ez jellemezte Angliát az ipari forradalom előtt, vagy a fejlődő országok a II. világháború előtt.
 
  • Második szakasz: A halálozási számok csökkenek a javuló táplálkozás, illetve az orvostudomány fejlődése következtében. A születések száma viszont magas marad, így a természetes szaporodás gyors. Ez a demográfiai robbanás a mai fejlődő országok többségére jellemző.
 
  • Harmadik szakasz: A születések száma csökken, így a természetes szaporodás értéke is csökken.
 
  • Negyedik szakasz: A negyedik szakasz jellemzője, hogy mind az élveszületések, mind a halálozások értéke alacsony, a természetes szaporodás igen alacsony, némely országokban a természetes fogyás is megfigyelhető. A gazdaságilag fejlett országokra jellemző a két utolsó szakasz.
 
Magyarországon a legmagasabb természetes szaporodási értéket (11-12 ezrelék) a múlt század végén mérték, majd a születések visszaesése miatt csökkent. Az 1950-es években egy átmeneti emelkedés volt a születések számának növekedésében, ami az abortusztörvénynek köszönhető. A '60-as években ismét nőtt ez az érték a népesedés politikai intézkedések, mint például a gyermekgondozási segély, növelt családi pótlék, vagy az óvodai- bölcsődei hálózatok kiépítése következtében. Az 1980-as években kisebb létszámú korosztályok kerültek szülőképes korba, ezért csökkent a születések száma.
Tovább csökkentette a növekvő halálozási arány a természetes szaporodási értéket, mivel romlott az egészségügy, nőtt a túlhajszolt, stresszes életvitelű emberek száma, valamint a környezeti káros ártalmak erősödtek. Ezek a tényezők nem csak hazánkra jellemzőek, hanem a környező szocialista országokra is. Ezek okozzák a volt szocialista blokk lakóinak alacsonyabb élettartamát, és népességfogyását a Nyugat-Európai normához képest. Magyarországon a népességfogyás 1981-óta tart, ami a lakosság egyre kedvezőtlenebb korösszetételéhez vezet.
 
A fejlődő országok túlzott szaporodási üteme szintén nem kedvező. Ezekben az országokban magas a munkanélküliség, a nyomornegyedek gombamód szaporodnak, valamint élelmezési problémák merülnek fel. Ezek a tényezők a gazdasági fejlődést nagyban visszavetik.
Ezért a fejlődő országokban a népesedéspolitikának kimagaslóan fontos a szerepe. A természetes szaporodás egyre növekvő mértékét egészségügyi felvilágosító propagandával, születésszabályozási módszerekkel (India) próbálják leszorítani.
Kína ezen a téren már jelentős sikereket tudhat magáénak. 1950-óta felére csökkentette (22-23 ezrelékről 11 ezrelékre) természetes szaporodását.

Az egy gyermekes családmodell többnyire a városokban terjedt el, míg a falvakra a nagyobb családok a jellemzőek.

 

Ezt a cikket is az internetről töltöttem le, sajnos elfelejtettem megjelölni, hogy pontosan melyik honlapról. Ha valaki ráismer a sajátjára kérem értesítsen!