Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Települések

2012.05.02

 

TELEPÜLÉSEK

A település fogalmának meghatározása a WIKIPÉDIÁN.

A TELEPÜLÉSEKET KÉT CSOPORTBA OSZTJUK:

  1. Községek (falvak),
  2. Városok.

A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. A város élén ma általában a polgármester áll.

A várossá nyilvánítás a köztársasági elnök és az Szlovák Parlament hatáskörébe tartozik, a döntések meghozására évente egy alkalommal kerül sor.

A község akkor kezdeményezheti várossá nyilvánítását, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A feltételek közé tartozik a megfelelő gazdasági, infrastrukturális fejlettség, a megfelelő intézmények (oktatási, közegészségügyi, rendészeti) megléte, az önkormányzat térségi szervezőképessége.

Városi és falusi életmód különbségei:

  • A falusi közösségekben főként személyes kapcsolatok az uralkodók, a társadalmakban viszont a személytelen cserekapcsolatok.
  • A nagyvárosi kapcsolatok felszínességét magyarázta, mert ezek az emberek pszichológiai túlterhelés ellen úgy tudnak csak védekezni, hogy kapcsolataik felszínesek és rövid távúak.

A város élete - MOZAIK tankönyvkiadóweboldala

 Városszerkezet

A városok belső szerkezete a társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi és általában övezetes elrendeződést mutat:

  1. belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális     intézmények, irodák
  2. belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás - a lakóépületek        műszaki állapotának leromlása)
  3. külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak
  4. külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak

A város növekedésével új, helyi központok is létrejönnek a különböző övekben.

 

Online cikk: A városi terek alakításának történeti alaptendenciái