Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lakosság számának változásai

2014.01.11

Lakosság számának változásai

A Föld népessége a kezdetektől gyarapszik és a növekedés üteme is gyorsul.

A történelmi demográfiai adatok számításokon és becsléseken alapulnak, a világ népességének számáról viszonylag pontos adatok csak a XX. század második felétől állnak rendelkezésre.

A becslések szerint az újkőkor (neolitikum) kezdetén (Kr.e. 10000 körül) a világ népessége kb. 5 millió fő lehetett. Jelenleg kb. 6,4 milliárd ember él a Földön. A kezdetektől 1985-ig a Föld népessége tízszer duplázódott meg és az egyes kétszereződések között egyre rövidebb idő telt el.

Míg az első megduplázódáshoz még kb. 3000 év kellett (Kr.e. 10000 - Kr.e. 7000), az utolsóhoz már csak 35 év volt szükséges (1950 - 1985). A XX. század második felében a világ népességének átlagos évi növekedési üteme 1,7-2,0 %.

A népességszám mutatói:

Természetes szaporodás: az élveszületések és halálozások számának különbsége.

Ezeket az adatokat ezrelékben (‰) szokták megadni, ami az 1000 főre jutó értékeket jelenti.

Az emberiség történelme során három olyan fontosabb időszak volt, amikor a népesség intenzívebben nőtt:

  1. Kr.e. 10000 körül, a neolit forradalom idején, amikor a gyűjtögető-vadászó életmódot felváltotta a mezőgazdasági termelés és ezzel összefüggésben megkezdődött a letelepedés. Az állandó települések kialakulása és a mezőgazdasági termelésből adódó biztonságosabb megélhetés a népesség intenzív növekedését eredményezte.
  2. A XVIII. század közepétől az ipari forradalom nyomán javuló életfeltételek, közegészségügyi ellátás, a visszaszoruló gyermekhalandóság, a növekvő várható élettartam Nyugat-Európában a népességszám ugrásszerű emelkedését eredményezte (első demográfiai forradalom).
  3. A XX. század második felében az ipari forradalom vívmányai a fejlődő országokban is elterjedtek, így itt is javultak az életkörülmények, a közegészségügyi ellátás, ezáltal a halálozások jelentős mértékben csökkentek, viszont a születések száma továbbra is magas maradt. Mindezek következtében egy addig nem tapasztalt mértékű népességnövekedés zajlott (zajlik) le ezeken a területeken, például Kelet-Ázsiában, Afrikában (második demográfiai forradalom). Ez a világ népességének robbanásszerű növekedését eredményezte, amit népességrobbanásnak nevezünk.

 

A népességnövekedés történelmi szakaszai:

(Az évszámok a fejlett országokra, elsősorban Nyugat-Európára vonatkoznak)

  1. szakasz: (kb. a XVIII. századig) magas a születések és a halálozások száma, a születéskor várható élettartam kb. 30 év (járványok, éhínségek miatt), ebből kifolyólag a természetes szaporodás lassú. Ez jellemezte Angliát az ipari forradalom előtt, vagy a fejlődő országok a II. világháború előtt.
  2. szakasz: (1780-1880) A halálozási számok csökkenek a javuló táplálkozás, illetve az orvostudomány fejlődése következtében. A születések száma viszont magas marad, így a természetes szaporodás gyors. Ez a demográfiai robbanás a mai fejlődő országok többségére jellemző.
  3. szakasz: (1880-1950) A születések száma csökken, így a természetes szaporodás értéke is csökken.
  4. szakasz: (1950-től napjainkig) A negyedik szakasz jellemzője, hogy mind az élveszületések, mind a halálozások értéke alacsony, a természetes szaporodás igen alacsony, némely országokban a természetes fogyás is megfigyelhető. A gazdaságilag fejlett országokra jellemző a két utolsó szakasz.

A fejlődő országokban a demográfiai átmenet időszaka később következett be, a XX. század második felében még mindig magas a születések száma és ez csak lassan mérséklődik, ugyanakkor a halálozási arány lecsökkent. Ez okozza a népességrobbanást. A világ népessége így csak később jut majd el az alacsony születési és halálozási arányú stagnálás állapotába. A prognózisok szerint a XXI. század végén 10 milliárd körül fog stagnálni a világ népessége.

Forrás:

Sárfalvi_- Tóth: Földrajz I. 252-267. o.
Bernek - Sárfalvi: Általános társadalomföldrajz 14-33. o. és 49-54. o.