Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ipar

2012.06.20

Az ipar az anyagi termelés egyik ága, amely kitermeli és feldolgozza a természetben található, emberi szükségletek kielégítésére alkalmassá tehető anyagi javakat, feldolgozza a mezőgazdasági termékeket.


Az iparföldrajz feladata az ipari termelőerők területi elhelyezkedésének, az ipar fejlődési dinamikájának, szerkezeti változásának, valamint az ipar és a földrajzi környezet kapcsolatának vizsgálata.

 

Kép

Az ipar felosztása

  1. Az előállított termék rendeltetése alapján: kitermelőipar (bányászat) és feldolgozóipar (többi iparág).
  2. Üzemforma szerint: háziipar, kézműipar, gyáripar.
  3. Ágazatok szerint:
  • nehézipar (bányászat, villamosenergia-ipar, kohászat, gépipar, vegyipar, építőanyag-ipar).
  • könnyűipar (fa-, papír-, cellulózipar, textilipar, ruházati ipar, bőr-, szőrme-, cipőipar, nyomdaipar, kézműipar).
  • élelmiszeripar (húsipar, tejipar, tartósítóipar, malomipar, sütőipar, cukor- és édesipar, növényolajipar, szesz-, bor-, és söripar, ásványvíz és üdítőital gyártás, dohányipar).

Az ipar földrajzi elhelyezkedésére ható tényezők (telepítő tényezők)

1. természeti tényezők

  • ásványkincsek:
    - energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz, hasadó anyagok),
    - ércek (a kohászat számára hasznosítható fém tartalmú ásványok és kőzetek),
    - vegyipari alapanyagok (kősó, kálisó, kén és foszfor tartalmú ásványok stb.),
    - építőanyagok (márvány, kavics, homok, bazalt, mészkő, dolomit),
    - egyéb ásványkincsek (azbeszt, kaolin, bentonit, perlit, kvarcit stb.).
  • víz: nyersanyagként vagy segédanyagként használja az ipar.
  • éghajlat: például a hőmérsékleti szélsőségek igénybe veszik a műszaki berendezéseket, az uralkodó szélirány is fontos lehet a nagy szennyezőanyag-kibocsátású üzemek elhelyezésénél, korábban a textilipari üzemek telepítésében fontos szerepe volt a levegő páratartalmának stb.
  • egyéb tényezők: például a domborzati adottságok, az alapkőzet, a talaj minősége is befolyásolhatja a telephely kiválasztását.

2. társadalmi-gazdasági tényezők

  • munkaerő: a szabad munkaerő vonzó hatással lehet bizonyos munkaerő-igényes iparágakra, pl: textilipar, ruházati ipar.
  • fogyasztópiac: azokra az iparágakra gyakorol vonzó hatást, amelyek mindennapi szükségletet elégítenek ki (pl: sütőipar, tejipar, egyes húsipari ágazatok) vagy az általuk előállított késztermék súlyához viszonyítva kis tömegű nyersanyagra van szükségük (pl: söripar, üdítőital gyártás).
  • ipari nyersanyagok: elsősorban az élelmiszeripari nyersanyagok (pl: cukorrépa, gyümölcsök, zöldségek) gyakorolnak vonzó hatást élelmiszeripari ágazatokra (pl: cukorgyártás, konzervipar).
  • szállítás: a jó közlekedésföldrajzi helyzetű területek a szállításigényes iparágakra gyakorolnak vonzó hatást (pl: a nagy és sokféle nyersanyagigényű ágazatok).
  • kooperáció: a vertikálisan egymásra épülő iparágak egymásra vonzó hatással vannak (pl: szénbányászat › kohászat › gépgyártás, kőolajbányászat › kőolajfinomítás › petrolkémiai ipar).
  • infrastruktúra: a gazdaságnak azok a strukturális létesítményei, amelyek az eladók és a vevők között a javak és a szolgáltatások áramlását biztosítják. Megkülönböztetünk gazdasági infrastruktúrát (villany-, gáz- és vízvezetékek, csatorna, szemétlerakók, telefonhálózat, utak, vasutak, kikötők, hajózható vízi utak, repülőterek) és szociális infrastruktúrát (oktatási, egészségügyi, művelődési, kommunális létesítmények). A fejlett infrastruktúra vonzza az ipart, sokszor komoly beruházással fejlett infrastruktúrájú régiót (ún. ipari parkot) alakítanak ki, ami főleg a kevéssé anyag- és energiaigényes iparágakat vonzza.
  • tőke .
  • stratégiai szempontok.

 

 

Az iparról a Wikipédián

Forrás:

Sárfalvi - Tóth: Földrajz I. 302-327. o.
Bernek - Sárfalvi: Általános társadalomföldrajz 143-174. o.