Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A társadalomföldrajz

2014.01.11

 

A népesség földrajza
 
 
A népesség földrajzi eloszlása
 
Népsűrűség:  Az 1 km2-re jutó átlagos népességszám (fő/km2).
 
·         A szárazulatok átlagos népsűrűsége 38-40 fő/km2.
·         A szárazföldek kb. 80%-a az emberiség településteréhez tartozik.
 
A világnépesség elhelyezkedése a Földön rendkívül egyenlőtlen.
 
A legsűrűbben lakott területek:
·         tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt)
·         folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt)
·         A legsűrűbben lakott ország:  Bangladesh (760 fő/km2
·         A legsűrűbben lakott kontinens:  Ázsia (80 fő/km2)
 
A legritkábban lakott területek:
·         sarkköri területek
·         sivatagi területek
·         esőerdők
·         magashegységek ( az emberiség 80%-a 500 m-nél alacsonyabban él)
·         A legritkábban lakott ország: Mongólia (1fő/km2)
·         A legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3fő/km2)
 
A világ népességtömörülései:
1.       Ázsiai kettős góc: 
- Kelet-Kína, Korea, Japán 
- India, Bangladesh, Indonézia
2.       Európai koncentráció: (magterülete Nyugat- és Közép-Európa)
3.       Észak-Amerikai koncentráció (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagy-tavak vidéke)
 
 
A népesség összetétele
 
 
1.  Kor és nem szerinti összetétel
gyerekkorúak: 0-15 év
felnőtt korúak (kereső korúak = munkaképes korúak): 15-64 év
idősek: 65 év felett
 
A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (=korpiramissal) ábrázolják:
A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek.
 
A korfa alakja alapján demográfiai típusok különböztethetők meg:
·         növekvő népesség korfája: széles alapú, fölfelé gyorsan keskenyedő korfa, a fiatal korcsoportok magas (a gyermekkorúak 40-50%), az idősebbek alacsony (2-4%) aránya jellemzi. A legszegényebb, mezőgazdasági jellegű országokra jellemző, ahol magas a születési és a halálozási arány is és alacsony a várható élettartam (pl: India, Kína, számos afrikai ország).
·         stagnáló népesség korfája: méhkas alakú, a fiatalok (gyermekkorúak: 20-25%) és a középkorúak aránya magas és közel azonos, csak az idősebb korosztályoknál (10-15%) keskenyedik el a korfa. Egyenletesen nő a népesség száma és várható élettartama (pl. USA, Ausztrália).
·         fogyó népesség korfája: keskeny alapú, fölfelé kissé szélesedő korfa, a fiatalok aránya csökken (gyermekkorúak: 15-20%), a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő (15-20%), eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregedik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken (pl. Svájc, Dánia, Németország, Olaszország, Magyarország).


 
A születéskor várható élettartam a világnépesség egészét tekintve nő. A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké. A nemek aránya általában kiegyenlített (1000 férfira 900-1150 nő jut a világ különböző országaiban). Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál általában nőtöbblet mutatkozik.
 
 
2. Foglalkozási szerkezet
 
A felnőtt népesség munkát vállaló részét aktív kereső népességnek nevezzük. Az aktív keresők aránya a fejlett országokban 40-50%, a fejlődő országokban 30-40%. A foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző szektorai között. Ez a megoszlás szoros kapcsolatban áll a gazdasági fejlettséggel.
A történelmi fejlődés során a foglalkozási szerkezet jellemző módon változott. A szektorok közötti megoszlás iránya: mezőgazdaság  ipar  harmadik (tercier) szektor. Ezt a jelenséget foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.
 
 
3. Emberfajták (nagyrasszok)

1. europid (a világnépesség kb. fele): eredetileg: Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, később: Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland
2. mongolid (a világnépesség kb. 1/3-a): eredetileg: Ázsia, Délkelet-ázsiai szigetvilág, később: Amerika
3. negrid (a világnépesség kb. 1/10-e): eredetileg: Afrika Szaharától délre eső területei, később: Észak-Amerika.


4. nyelvek
 
A világon kb. 3000 nyelvet beszélnek (élő nyelvek), de egyes szakkönyvek 4000-et is említenek. A közös eredetű nyelveket egy nyelvcsaládba sorolják. A 16 legjelentősebb nyelvcsalád:
·         indoeurópai (az emberiség 45%-a beszéli, ide tartoznak a kelta, az újlatin, germán, szláv, ind, iráni nyelvek) ide tartozó európai nyelvcsaládok:
o   germán nyelvek: angol, német, norvég, svéd, holland
o   szláv nyelvek: cseh, orosz, szerb, szlovák, horvát
o   újlatin nyelvek: olasz, francia, román, spanyol, portugál
o    kelta nyelvel: ír, skót
·         kínai-tibeti (kb. 25%)
·         niger-kongói (kb. 6%)
·         afro-ázsiai (kb. 6%)
·         ausztronéz (kb. 5%)
·         dravida (kb. 3,5%)
·         altáji (kb. 2%)
·         ausztro-ázsiai
·         koreai
·         thai
·         nílusi-szaharai
·         amerikai indián
·         uráli (kb. 25 millióan beszélik, 0,6%) ide tartozó európai nyelvcsaládok:
o   finnugor nyelvcsalád: magyar, észt, finn
·         miao-jao
·         kaukázusi
·         pápua
 
A világ 10 legelterjedtebb nyelve
Nyelv
A használók hozzávetőleges száma, mill. fő
mandarin-kínai
800
hindi
400
spanyol
380
angol
330
arab
190
bengáli
180
bahasa (indonéz)
175
portugál
165
orosz
142
japán
125


 
5. vallások

- többistenhívő (politeista) vallások (pl. hinduizmus, buddhizmus, természeti népek vallásai)
- egyistenhívő vallások (pl. keresztény, iszlám, zsidó)


 
A világ népességének vallási megoszlása:

- keresztény (32%, kb. 2 milliárd hívő)
- iszlám (muszlim) (16%, kb. 1 milliárd hívő)
- hindu (12%, kb. 760 millió hívő)
- buddhista (5 %, kb. 315 millió hívő)
- zsidó
- szikh
- természeti, törzsi vallások 
- felekezeten kívüli, ateista (kb. 20%)
 
 

Forrás:

Sárfalvi_- Tóth: Földrajz I.
Bernek - Sárfalvi: Általános társadalomföldrajz