Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Halloween

2010.11.02

Október 31: Szellemek, cukorka, töklámpás, rém-partik. Ezt jelenti ma a Halloween, miután a népszerű amerikai ünnep egyre inkább ismertté és kedveltté válik Európában is. Ám nem sokan tudják, hogy ez az ünnepnap több ezer évre és komoly vallási csatározásokra tekint vissza.


2000 éve a kelták Samhain néven ünnepelték a Halloweent. A mai Írország, Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élt kelta farmerek négy nagy, évszakokhoz köthető ünnepet ültek. November 1-je a nyár holtát, a szüret és az aratás végét valamint a nagy hidegek beköszöntét jelentette. Ezek mind az elmúláshoz, a halálhoz köthető fordulatok egy év során, mégis innentől kezdve számolták az újévet.

Az újév előestéjére, október 31-ére esett Samhain, amikor a kelta hit szerint a holtak szellemei visszatértek a Földre. A papok ekkor óriási máglyákat raktak, gabonával és állati áldozatokkal igyekeztek kiengesztelni a gonosz szellemeket, mialatt a hívők hátborzongató jelmezeket öltöttek magukra, hogy elijesszék a holtakat.

A terjeszkedő keresztény egyház a 600-as években nagy hangsúllyal foglalkozott a pogány hagyományok és ünnepek kiirtásával. I. Gergely pápa 601-ben misszionáriusokat küldött szerte Európába, akik a kelta vidékeken pogánynak kiáltották ki a Samhain ünnepét is, és a hagyományőrző keltákat megbélyegezték mint boszorkányokat.

A 8. században III. Gergely pápa halottak napjává nyilvánította november 1-jét, amikor a hívek leróhatják tiszteletüket a szentek és mártírok előtt. Ez az ünnep azelőtt tavaszra esett, és sokak szerint e dátumáthelyezésre a pogány ünnep elnyomása miatt került sor.

A név eredete: az All Saints Day (Mindenszentek) a középkori angolból eredően "All Hallows Day"-ként is ismert. All Hallows Eve, Mindenszenteket megelőző este, azaz "Hallow Evening" amit ma "Halloween"-ként emlegetnek.

Forrás: DiscoveryNews